Kína betiltja az önvezető autós hirdetéseket egy tragikus baleset után

A kínai hatóságok újabb szigorításokat vezettek be az autóiparban, miután egy végzetes baleset során életét vesztette három ember. A döntés középpontjában az „önvezető” és „intelligens vezetés” kifejezések állnak, amelyeket mostantól tilos használni a járművek reklámozásában. A szabályozás célja a félrevezető hirdetések visszaszorítása, valamint a közlekedésbiztonság növelése, különösen a mesterséges intelligenciára és szoftveres vezetéssegítő rendszerekre támaszkodó autók esetében.

A Xiaomi SUV halálos balesete megrengette az iparágat

A kínai kormány beavatkozása nem véletlenül következett be, hanem egy sokkoló és tragikus esemény hatására. A Xiaomi legújabb modellje, az SU7-es elektromos SUV április elején balesetet szenvedett, amely három ember életét követelte. A jármű vezetéstámogató rendszere a vállalat jelentése szerint aktív volt a baleset előtti pillanatokban, amikor az autó egy építkezési területhez ért. Bár a sofőr átvette az irányítást, ez már nem volt elegendő a tragédia elkerüléséhez. A jármű betonfalnak ütközött, majd lángra kapott.

Ez az incidens széleskörű közfelháborodást váltott ki, és a közösségi médiát elárasztották a kérdések: mennyire biztonságosak ezek az úgynevezett „intelligens” autók? Valóban képesek felismerni a veszélyhelyzeteket, vagy a marketing túlzásai félrevezetik a fogyasztókat?

A hatóságok azonnal léptek

A kínai Ipari és Informatikai Minisztérium nem hagyta válasz nélkül az esetet. A Reuters értesülései szerint az új szabályozás értelmében a járműgyártók mostantól nem használhatják a „smart driving” vagy „autonomous driving” kifejezéseket hirdetéseikben, mivel ezek azt sugallhatják, hogy az autó képes teljesen emberi beavatkozás nélkül közlekedni. Ez azonban jelenleg technológiailag nem teljesülő ígéret, különösen az L2 és L2+ szintű vezetéstámogató rendszerek esetében, amelyek még mindig aktív emberi felügyeletet igényelnek.

A döntést egy olyan tanácskozás előzte meg, amelyen hatvan autóipari szereplő vett részt. A cél az volt, hogy egységes szabályozást vezessenek be, és korlátozzák azokat a kommunikációs eszközöket, amelyek megtéveszthetik a fogyasztókat.

A szoftverfrissítések is célkeresztbe kerültek

Nemcsak a reklámnyelvezet változik Kínában, hanem az autók szoftveres karbantartása is szigorúbb ellenőrzés alá kerül. A hatóságok megtiltották az autógyártóknak, hogy távoli szoftverfrissítésekkel – úgynevezett OTA (Over-the-Air) módszerrel – módosítsák vagy fejlesszék a vezetéstámogató rendszereiket, amíg az adott autó már forgalomban van.

Ez azt jelenti, hogy bármilyen új funkció bevezetését – legyen az kormányzássegítő, sávtartó vagy adaptív tempomat – előzetes teszteléseknek kell megelőzniük, és csak hivatalos engedély birtokában válhatnak elérhetővé a vásárlók számára. Ez a lépés gyakorlatilag kizárja azt, hogy a cégek félig kész, esetleg instabil funkciókat élesítsenek pusztán piaci versenyelőny érdekében.

A verseny kiéleződése új kihívásokat hoz

A kínai elektromosautó-piac jelenleg a világ egyik legversenyképesebb szegmense. A Shenzhen-i székhelyű BYD például idén februárban huszonegy új elektromos modellt dobott piacra, amelyek egyik fő vonzereje a vállalat ingyenesen kínált „okos vezetési” csomagja volt. Most azonban a cég – és sok más versenytárs – kénytelen lesz újragondolni kommunikációját és termékpolitikáját.

Az új szabályozás tehát nemcsak a fogyasztóvédelmet erősíti, hanem jelentős hatással lehet az iparági stratégiákra is. Azok a gyártók, akik eddig elsősorban a „félautonóm” funkcióikra építették marketingüket, most kénytelenek lesznek új narratívákat keresni.

Nemzetközi visszhang és a Tesla-párhuzam

Nem ez az első eset, hogy egy hatóság lépéseket tesz az önvezető technológiák félrevezető reklámozása ellen. 2022-ben a kaliforniai közlekedési hatóság, a DMV, hasonló kritikával illette a Teslát, amiért az „Autopilot” és „Full Self-Driving” (FSD) elnevezések azt sugallják, hogy a járművek képesek emberi irányítás nélkül közlekedni. Bár Kaliforniában ez nem járt tiltással, Kína most sokkal határozottabb fellépést tanúsít, jelezve, hogy a közbiztonság elsőbbséget élvez a marketinggel szemben.

Ez a lépés akár precedens is lehet más országok számára, amelyek szintén próbálják szabályozni a gyorsan fejlődő, de egyelőre még nem teljesen megbízható önvezető technológiák világát.

Mit jelent ez a jövőre nézve?

A kínai döntés jól mutatja, hogy a technológiai fejlődés önmagában nem elegendő, ha nincs mögötte átláthatóság és felelősségteljes kommunikáció. Az önvezető rendszerek fejlesztése továbbra is kulcsfontosságú marad, ám a jövőben még nagyobb hangsúly kerülhet arra, hogy ezeket miként tálalják a gyártók a nyilvánosság felé.

A vásárlók bizalmát csak úgy lehet hosszú távon fenntartani, ha a reklámok nem túlozzák el a valós képességeket, és az újításokat átlátható tesztelési folyamatok kísérik. Az új szabályozásokkal Kína a világ egyik legnagyobb autópiacaként fontos jelzést küldött: a technológiai forradalomnak csak akkor van értelme, ha az emberek biztonságban érezhetik magukat benne.